Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppóifenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a barlangi gőte és a fekete szalamandra. A kígyók közül előfordul a balkáni haragossikló, a négycsíkos sikló, a leopárdsikló, a homoki vipera.
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
A sok strandon, hegyekben vagy városközpontokban található webkamera után végre a tengerbe is tettek egyet, Sibenik mellett öt méter mélyen.
A helyi meteorológusok a Sibenik melletti Martinska partjához küzel helyeztek el a tenger mélyére, amely ezen a ponton ötméteres mélységet jelent. Napközben a Nap természetes fénye világítja meg a webkamera előtti területet, később azonban, 20 és 23 óra között a víz alatti lámpákat is bekapcsolják, hogy esti világításban gyönyörködhessünk az arrafelé úszkáló halakban.
Saját tapasztalatunk szerint, rövid időn belül lehet úszkáló halakat látni. A fenti kép a kamera archívumából való, élőben pedig itt követhetjük nyomon az eseményeket.
zöveg módosításához.